Amon-papnő varrott füzet

A 21. dinasztia korából származó ember alakú koporsó, a thébai sírművészeti jellegzetes darabja a karnaki Amon-Ré isten papnője számára készült. Ebben az időszakban a régebbi vagy közös sírok használata vált jellemzővé, így a sírkamrák falai helyett a koporsó lett a legfontosabb felület, melyen minden szöveges és képi információt fel kellett tüntetni, ami a halott üdvözüléséhez szükséges volt.

Felülről végigtekintve az ábrázolást látható, hogy a papnő bájos arcát szegélyező kék parókát stilizált keselyűszárnyas fejdísz takarja. Gazdagon díszített, többsoros uszeh-gallérja egészen a csípőjéig leér. A gallér alatt a térd vonaláig húzódó vízszintes jelenetsávokban leggyakrabban szárnyas védőistenségek képe tűnik fel: a szárnyait a halott felett kiterjesztő napkorong és Nut égistennő alakja között az alvilág istene, Ozirisz és a napisten hajnali formája, a skarabeusz látható. Két oldalról ismét istennők szárnyas alakjai zárják le a jelenetet, így védelmezik mágikus erejükkel minden irányból a halottat.

A térd alatti dekorációs mezők elrendezése és tartalma eltér a fentiektől. A felületet középen elhelyezett feliratoszlop osztja két részre, ahol három-három isteni kápolnában játszódó áldozati jelenetet látunk. A koporsó alsó része és a belseje is gazdagon dekorált, ezek a részletek azonban, köszönhetően annak, hogy a koporsó hosszú időn keresztül talajvízben állhatott, rossz állapotban maradtak meg.

Amon-papnő antropoid koprsója, a Kr. e. 10. század első fele; Harmadik Átmeneti Kor © Szépművészeti Múzeum, Budapest