|
„Czigány a XX. század első évtizedében alakult Nyolcak művésztársaság tagjaként vált híressé. Czóbel Béla, akinek múzeuma van Szentendrén, Márffy Ödön, aki Ady Csinszkáját vette feleségül a nagy költő halála után, vagy Tihanyi Lajos, akinek képeiért manapság kisebb vagyonokat fizetnek a műértők, talán ismertebbek Czigánynál, ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé jelentős művész lenne. A Nyolcak-periódusban éppúgy, mint az 1920-1930-as években alkotott képei között remekművek sorakoznak.
Kőhalmi Béla 1937-ben 170 íróval, művésszel és tudóssal készített interjút, meghatározóan fontos olvasmányaikról. Czigány Dezső így vallott a személyiségét alapvetően formáló élményeiről: „Első nagy és elhatároló irodalmi élményeimet - igen fiatalon - Zolá-tól kaptam. Az emberek egyéni és társadalmi életének meglátására Zola nyitotta a szemem. Fiatalonindult Petőfihez kötődő erős kapcsolatom. Lelkiségem, a magyar föld szeretete, beszédem - édesanyám után - Petőfi hatásán alakult olyanná, amilyen. Tizenhét éves korom körül jutottam Raszkolnyikovhoz. Rettenetes erővel vágódott rám. [...] Emberről, társadalomról, az egész világmindenségről való fogalmaim kialakulásában igen sok része van Anatole France-nak. Dosztojevszkijhez hasonlítható hatással voltak Ady versei. Ma mégis úgy gondolom, hogy a magam és az emberek fölismeréséhez vezető utat Freud pszichológiája adta.Vissza-visszatérő olvasmányaim az Odyssea, a Biblia,...alakító hatással volt rám Bebel A nő és a társadalom című munkája.”
|
