e-könyv – Japonizmus az Osztrák-Magyar Monarchiában

Raktáron
SKU
300012874
6 000 Ft

Belföldön 15 000 Ft felett ingyenes a kiszállítás

A Japonizmus az Osztrák–Magyar Monarchiában című kötet a japonizmus olyan aspektusait taglalja, amelyek Kelet-Közép-Európában még nem képezték kutatás tárgyát, vagy olyan témákat, amelyek a szűkebb „nemzeti” összefüggések helyett „monarchikus” kontextusban vizsgálva új eredményeket hozhattak. Toshio Watanabe professzor elméleti és transznacionális szempontokat előtérbe helyező bevezetője a kötetet a globális japonizmuskutatások vonatkozásrendszerébe illesztette.

A könyv négy tematikus részre oszlik. Az Egy új ismerős című egység elkalauzolja az olvasót a közép-európai japonizmus keletkezésének történelmi szituációjában, amely ugyanolyan különleges volt a fiatal Monarchia számára, mint a politikai restauráción újonnan átesett Japán Birodalom számára. A kötet második egysége, az Utazó műalkotások a Japánban készült tárgyak közép-európai befogadásának, gyűjtésének és értelmezésének témájára összpontosít. A harmadik egység, a Művészek és műalkotások a japonizmus klasszikus témáit tárgyalja – egy kis csavarral. A kötet utolsó fő egysége, A japonizmus ösztönzői a közép-európai kulturális, politikai, társadalmi jelenségekre és atmoszférára összpontosít, amely termékeny teret nyújtott a japán kultúra befogadásának, és nyitottabbá tette a Monarchia polgárait a keletről érkező új impulzusok iránt, mint korábban bármikor.

A tanulmányokat a Függelék követi, amely tartalmazza az 1869-es, Japán és az Osztrák– Magyar Monarchia között létrejött Barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés törvénybe iktatott, modern magyar nyelvű, annotált verzióját (Dénes Mirjam munkája), valamint A japán művészettel kapcsolatos kiállítások kronologikus listája az Osztrák–Magyar Monarchiában című adatközlést, Bodor Kata gyűjtését.

A könyvet csak a regisztrációt követően lehet megvásárolni.
Sikeres fizetés után a könyv a Profilom-Letölthető termékeim menüpont alatt lesz elérhető.

Előnézet
Borító
Részletek a tanulmánykötetből
Link

A könyv négy tematikus részre oszlik. Az Egy új ismerős című egység elkalauzolja az olvasót a közép-európai japonizmus keletkezésének történelmi szituációjában, amely ugyanolyan különleges volt a fiatal Monarchia számára, mint a politikai restauráción újonnan átesett Japán Birodalom számára. Dénes Mirjam Osztrák-magyar „expeditio” Japánba című tanulmánya a hajózási, kereskedelmi és barátsági szerződés aláírását megelőző eseményeket, a szerződő feleket, a dokumentum létrejöttének körülményeit, valamint tartalmának jelentőségét tárgyalja. Farkas Mária Ildikó Birodalmi identitás, nemzeti identitások a japonizmus tükrében az Osztrák–Magyar Monarchia korában című írásában azt vizsgálja, hogy a japonizmus Európán végigsöprő, nemzetközi művészeti jelenség volta mellett az Osztrák–Magyar Monarchia történetében úgy is értelmezhető, mint a Monarchia birodalmi identitástudatának és a benne élő népek etnokulturális identitásának egyik mozgatórugója és fontos kifejezési eszköze. Az „Austria Exponens Invitat orbis Universum”. Kelet-Ázsia és művészete az 1873-as bécsi világkiállításon című szövegben Fajcsák Györgyi Japán és Kína reprezentációjának eltéréseire mutat rá az 1873-as bécsi világkiállításon, ahol a két kelet-ázsiai birodalom történelmük során először vált széles körben tanulmányozhatóvá a közép-európai emberek számára. Az első részt Agnieszka Kluczewska-Wójcik Keletre! című írása zárja, melyben a szerző az „oriens” jelentését tárgyalja az Osztrák–Magyar Monarchia kultúráiban, miközben elhelyezi a japonizmust az orientalizmus tágabb jelenségén belül és egyben elválasztja egymástól a két fogalmat.

A kötet második egysége, az Utazó műalkotások a Japánban készült tárgyak közép-európai befogadásának, gyűjtésének és értelmezésének témájára összpontosít. Piotr Spławski a japán művészet állami, intézményi és magángyűjteményeit vizsgálja mint a japonizmus művészetoktatásban betöltött szerepének előfeltételeit a Monarchiában: szövegében a japán műalkotásokra inspiráló forrásokként és oktatási segédletekként tekint. A Selyemhernyó-tojások és egy csésze tea Stefano Turina tollából a selyem- és teakereskedők szerepét taglalja a japán tárgyak monarchikus piacokra való beáramlásának megteremtésében és fenntartásában. Kiss Sándor Exportjaponizmus Japánból című tanulmányának tárgya a jokohamai Mizumachi-dōrin (Water Street) működő egyetlen osztrák-magyar vállalkozás, a Kuhn & Komor üzlet, amelynek saját, japán gyártmányú termékeire a japonizmus hibrid formájaként tekinthetünk, amely a nyugati piac ízlésére szabott bútorokból és ezüsttárgyakból állt.

A harmadik egység, a Művészek és műalkotások a japonizmus klasszikus témáit tárgyalja – egy kis csavarral. Peter Pantzer azt elemzi, mi módon jelenik meg az osztrák-magyar festők és grafikusok művészi teljesítményében annak hatása, hogy ellátogathattak a Felkelő Nap országába. Bodor Kata Emil Orlik japáni tartózkodása után készült nyomatainak példáján keresztül kínál esettanulmányt a nyugati és a japán műnyomás hagyományainak egyesüléséről. Földi Eszter a Japonizáló színes fametszetek az Osztrák–Magyar Monarchiában (1902–1914) című szövegében egy jól meghatározható művészeti hálózatot rajzol fel az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosai és nagyobb városai között, és jelöli a grafikai japonizmus esztétikai szemléletének kapcsolódási pontjait a Monarchián kívül eső művészeti központokhoz. Filip Suchomel Tűzben született japonizmus című írásában néhány párhuzamos, kiemelkedő példát mutat be az üveg és kerámia műfajában jelen lévő japonizmusról a Monarchia különböző területein, beágyazva azokat a közép-európai régió üveggyártásának és kerámiaművészetének régre nyúló hagyományaiba. Végül Dénes Mirjam tanulmánya, a Japán mint jelenség és mint téma a Monarchia színpadjain, három felvonásban azt mutatja meg, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának ötvenéves periódusa alatt Japán állandóan és élénken jelen volt a színpadon az utazó társulatok, a külföldről „importált” sikerdarabok és a hazai szerzőségű színművek révén, amelyeknek köszönhetően egy vizualitásában igen erős, ámde sztereotip Japán-imázs jutott el a Monarchia minden szegletébe.

A kötet utolsó fő egysége, A japonizmus ösztönzői a közép-európai kulturális, politikai, társadalmi jelenségekre és atmoszférára összpontosít, amely termékeny teret nyújtott a japán kultúra befogadásának, és nyitottabbá tette a Monarchia polgárait a keletről érkező új impulzusok iránt, mint korábban bármikor. Stefano Turina Japán sztereotípiák című tanulmányában az illusztrált sajtó hatását elemzi a Japánról szóló kulturális imázs megteremtésében, amely sok szempontból eltért a valóságtól. A Kávéházi vigadalom című szövegben Piotr Spławski azt vizsgálja, hogy a Monarchia kávézóinak intellektuálisan liberális terei – amelyek látogatóik és témáik kellő komolytalansága következtében gyakran visszhangzottak a nevetéstől – hogyan működtek a hely szellemeként a japonizmus terjedésében. Radu Leca tanulmányában a női tevékenységek sokféleségét tárgyalja a duális Monarchiában abból a szempontból, hogy hogyan közeledtek a Japánból származó tárgyakhoz, reprodukciókhoz és egyéb médiumokhoz vagy alkotásokhoz, amelyeket összefoglaló néven a japonizmus szóval illethetünk. Végül a „Sárga veszedelem… fényes jövő”, Agnieszka Kluczewska-Wójcik második tanulmánya az orosz–japán háború (1904–1905) politikai közegét vizsgálja, és azt a kérdéskört fejti ki, hogy miért kapott újabb lendületet a japonizmus a Monarchiában az aktuálpolitika hatására, éles ellentétben a korban egész Európában tapasztalható tendenciákkal.

Tulajdonságok
ISBN 978-615-5987-49-6
Szerkesztő(k) Dénes Mirjam, Fajcsák Györgyi, Piotr Spławski, Toshio Watanabe
Kiadó Szépművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
Kiadás éve 2021
Oldalszám és illusztrációk 324 oldal, színes képekkel gazdagon illusztrált
Nyelv magyar

Írja meg a saját véleményét

Írjon véleményt a következő termékről: e-könyv – Japonizmus az Osztrák-Magyar Monarchiában
Minőség
Ár