Georg Baselitz, Nadrág nélkül Avignonban spirálfüzet

„A meztelen férfitest motívuma egészen a baselitzi œuvre korai, az 1960-as években festett és rajzolt deformált alakjaiig vezethető vissza, illetve a művész saját magát (és feleségét, Elkét) ábrázoló megannyi „lebegő” aktképig. Az itt látható rézkarc önarckép, amelynek középpontjában az öregedő ember és a teste áll. A csupasz, csontsovány, vázszerű, valójában hús és árnyék nélküli Baselitz mint egy felállított balta, egy szilárd tengely „lóg” velünk szemben. Az árnyék hiánya kiemeli a testet a térből, amely így szinte saját maga árnyékává válik. A kiterített test síkszerű, ornamentális felületté redukálódik. A mű címében megjelenő „Avignon” utalás Picasso két utolsó kiállításának helyszínére, az avignoni pápai palota kápolnájára, illetve a két tárlat – tágabban értelmezve a kései picassói festészet – korabeli negatív fogadtatására. Baselitz legújabb alkotásai jelentik a legfőbb bizonyítékot arra, hogy mennyire független egy mű frissessége az alkotó életkorától."