|
„Hollósy Simon a magyar művészettörténet egyik legtöbbet emlegetett, de kellőképpen nem értékelt alakja. Neve elválaszthatatlanul összeforrott a nagybányai művésztelep magalapításával de a hat Nagybányán töltött nyár története elfedte azt a tényt, hogy Hollósy egész életét Münchenben töltötte, és csak a nyári hónapokra tette át székhelyét Nagybányára, illetve a későbbiekben néhány kivétellel, Técsőre. Ami ennél is fontosabb, a nagybányai nyarak részletekbe menő tárgyalása homályba borította festői működésének későbbi éveit, mintegy mellékes időszakként tárgyalva életművének legfontosabb, harmadik szakaszát. A nagy sikerű A magyar festészet mesterei című sorozat e darabja ezzel szemben arra tesz kísérletet, hogy megmutassa: Hollósy személyes, senkihez nem hasonlító festői látásmódja 1900 után bontakozott ki, ekkor találta meg azt a témát és azt a festői nyelvet - a Tisza menti tájat és a hozzá kapcsolódó Rákóczi-mítoszt, illetve a posztimpresszionizmust -, amelyen keresztül szenvedélyes és a világ dolgai iránt mélyen elkötelezett személyisége megnyilatkozhatott."
|
