Bohus Zoltán

Bohus Zoltán (1941) ahhoz a művészgenerációhoz tartozik, amelynek egyes tagjai az 1970−1980-as években a magyar újkonstruktív irányzatot képviselték. Művészetükben a geometrikus absztrakció, a szerialitás, a szimbólumteremtés igénye meghatározó volt. Bohus később is hű maradt ezekhez a művészi elvekhez, de üvegművészetével egyéni nyelvezetet teremtett. Egyik nagy érdeme, hogy üvegszobrászatával sikerült elmosni az iparművészeti és a képzőművészeti szféra közötti határvonalat. Művei bizonyítják, hogy az üveg is alkalmas elvont gondolatok közvetítésére.