Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy

9.800 Ft
Menny.:db

Jelölje be azokat a kiegészítő termékeket, amiket még a kosárba szeretne tenni!

A Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy (Japonizmus az Osztrák–Magyar Monarchiában) című angol nyelvű kötet Japán és az egykori Monarchiához tartozó országok között fennálló diplomáciai kapcsolat 150. évfordulójának megünneplésére készült, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum irányításával. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Japán képviselői 1869. október 18-án írták alá Tokióban a két ország közötti kereskedelmi és barátsági szerződést, amely hatást gyakorolt a felek közti nemzetközi politikára, elősegítette a kereskedelem fejlődését és a kulturális transzfert. Bár a Monarchia 1918-as megszűnése után számos utódállamra bomlott, a közép- és kelet-európai régió számos országa közös kultúrtörténetének része lett a japán művészet és kultúra szeretete. A tanulmánykötet célja a japán kultúra meg- és elismerésének, valamint a helyi művészek számára ihletadó szerepének bemutatása.

Jelen kötet egy hároméves együttműködési projekt gyümölcse, melynek során olyan országok japonizmus-kutatói dolgoztak együtt, amelyek egykor a Monarchia részét képezték. A tizenhét szaktanulmány négy tematikus szegmensre tagolódik. Az Egy új ismerős című egység megismerteti az olvasót a japonizmus kelet-közép-európai kezdetének történelmi, politikai, kulturális közegével, mely ugyanolyan különleges volt a fiatal Monarchia, mint a császári hatalom restaurációja által jelentős társadalmi változásokon áteső Japán Birodalom számára. A második rész, az Utazó műtárgyak, a közép-európai japán műalkotások befogadására, gyűjtésére és értelmezésére koncentrál. A harmadik egység, a Művészek és műalkotások a japonizmus olyan klasszikus témáit tárgyalja, mint a festészet, a grafika, a kerámia- és üvegművészet, valamint a színház. A kötet utolsó része, A japonizmus ösztönzői, a közép-európai kulturális, politikai, társadalmi jelenségekre és légkörre összpontosít, amely termékeny teret adott a japán kultúra befogadásának és nyitottabbá tette a Monarchia polgárait a keletről érkező új impulzusok iránt, mint korábban bármikor.

Gyártó: Museum of Fine Arts–Ferenc Hopp Museum of Asiatic Arts
Szállítási díj: 1.669 Ft
Várható szállítás: 2024. november 13.

Leírás

A kötet kiindulópontja az első küldöttség Japánba indulása 1868-ban Trieszt kikötőjéből, majd visszakísérjük a japánokat Bécsbe, ahol az 1873-as világkiállítás vendégei voltak. Górcső alá vesszük, milyen „japáni portékát” árult az Au Mikado Bécsben, Vanek úr Budapesten, C. Trau Triesztben és Stanek prágai boltjában, sőt, azt is, hogy mit vehetett a jokohamai turista a Mizumachi főutca egyetlen monarchikus tulajdonú curio-kereskedésében, a Kuhn & Komornál. Sorra vesszük a Monarchia nagy japán gyűjteményeinek rendezőelveit, gazdasági, pedagógiai, esztétikai szempontok szerint. Vizsgáljuk, milyen példaként szolgált Japán Közép-Európa népei nemzeti identitástudatának fejlődésére, mit jelent térségünkben az orientalizmus Nyugat-Európához képest, és megfigyeljük, hogy milyen Japán-imázst sugallt a 19. század végének képes sajtója a Nyugat számára megnyitott, legkeletibb országról. A Monarchia művész utazói elmesélik, mit láttak Japánban, s akik sosem jártak Japánban, arról vallanak színt, mit merítettek a Távol-Kelet művészetéből és integráltak a festészetbe, a grafikába, vagy az iparművészeti alkotásokba. Összefoglaljuk, milyen hatást gyakorolt Közép-Európa színpadaira a japán utazó előadóművészek – zsonglőrök, táncosok, színészek – jelenléte a régióban. Megtudhatjuk, mit keres Japán a Monarchia ikonikus kávéházaiban, milyen szerepet töltöttek be a nők a japán kultúra közkedveltté tételében és hogy milyen súlya volt az aktuálpolitikának a Japán (és kultúrája) iránti szimpátia növekedésében és fenntartásában. A végpont az 1918-as év, az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése.

A szerzők és a szerkesztők reményei szerint a jelen kötet kelet-közép-európai közös örökségünk, Japán és kultúrája 150 éves tiszteletének és megbecsülésének kézzelfogható emlékévé válhat, és új, eredeti és kihívásokkal teli kezdeményezéseket inspirálhat a jövően a japonizmus-kutatás területén régiónkban és azon túl.

Mirjam Dénes – Györgyi Fajcsák – Piotr Spławski – Toshio Watanabe szerk.: Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2020.

Szerzők: Bodor Kata, Dénes Mirjam, Fajcsák Györgyi, Farkas Ildikó, Földi Eszter, Kiss Sándor, Agnieszka Kluczewska-Wójcik, Radu Leca, Peter Pantzer, Piotr Spławski, Filip Suchomel, Stefano Turina, Toshio Watanabe

Kiadás nyelve: angol. Tartalma: Előszó, Bevezető, 16 szaktanulmány, 2 függelék, közel 200 illusztráció. Terjedelem: 328 oldal.

Paraméterek

Grafikai tervezés Ágnes Megyeri
ISBN 978-615-5987-34-2
Kiadás éve 2020
Kiadó Museum of Fine Arts–Ferenc Hopp Museum of Asiatic Arts
Múzeumi kollekciók Hopp Ferenc Múzeum
Nyelv English
Oldalszám és illusztrációk 328 pages with 200 colour illustrations
Szerkesztő(k) Mirjam Dénes, Györgyi Fajcsák, Piotr Spławski, Toshio Watanabe