Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy

A kötet kiindulópontja az első küldöttség Japánba indulása 1868-ban Trieszt kikötőjéből, majd visszakísérjük a japánokat Bécsbe, ahol az 1873-as világkiállítás vendégei voltak. Górcső alá vesszük, milyen „japáni portékát” árult az Au Mikado Bécsben, Vanek úr Budapesten, C. Trau Triesztben és Stanek prágai boltjában, sőt, azt is, hogy mit vehetett a jokohamai turista a Mizumachi főutca egyetlen monarchikus tulajdonú curio-kereskedésében, a Kuhn & Komornál. Sorra vesszük a Monarchia nagy japán gyűjteményeinek rendezőelveit, gazdasági, pedagógiai, esztétikai szempontok szerint. Vizsgáljuk, milyen példaként szolgált Japán Közép-Európa népei nemzeti identitástudatának fejlődésére, mit jelent térségünkben az orientalizmus Nyugat-Európához képest, és megfigyeljük, hogy milyen Japán-imázst sugallt a 19. század végének képes sajtója a Nyugat számára megnyitott, legkeletibb országról. A Monarchia művész utazói elmesélik, mit láttak Japánban, s akik sosem jártak Japánban, arról vallanak színt, mit merítettek a Távol-Kelet művészetéből és integráltak a festészetbe, a grafikába, vagy az iparművészeti alkotásokba. Összefoglaljuk, milyen hatást gyakorolt Közép-Európa színpadaira a japán utazó előadóművészek – zsonglőrök, táncosok, színészek – jelenléte a régióban. Megtudhatjuk, mit keres Japán a Monarchia ikonikus kávéházaiban, milyen szerepet töltöttek be a nők a japán kultúra közkedveltté tételében és hogy milyen súlya volt az aktuálpolitikának a Japán (és kultúrája) iránti szimpátia növekedésében és fenntartásában. A végpont az 1918-as év, az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése.

A szerzők és a szerkesztők reményei szerint a jelen kötet kelet-közép-európai közös örökségünk, Japán és kultúrája 150 éves tiszteletének és megbecsülésének kézzelfogható emlékévé válhat, és új, eredeti és kihívásokkal teli kezdeményezéseket inspirálhat a jövően a japonizmus-kutatás területén régiónkban és azon túl.

Mirjam Dénes – Györgyi Fajcsák – Piotr Spławski – Toshio Watanabe szerk.: Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2020.

Szerzők: Bodor Kata, Dénes Mirjam, Fajcsák Györgyi, Farkas Ildikó, Földi Eszter, Kiss Sándor, Agnieszka Kluczewska-Wójcik, Radu Leca, Peter Pantzer, Piotr Spławski, Filip Suchomel, Stefano Turina, Toshio Watanabe

Kiadás nyelve: angol. Tartalma: Előszó, Bevezető, 16 szaktanulmány, 2 függelék, közel 200 illusztráció. Terjedelem: 328 oldal.