Melkovics Tamás (1987) művészi érdeklődésének középpontjában az eredet és fejlődés, az átalakulás és állandóság összhatásai állnak. Gondolkodásmódját a növekedés, a fejlődés és az önreflexió kérdésfelvetései jellemzik. Korai formakísérleteinek és legújabb munkáinak kölcsönhatásai követhetők végig a közel tizenkét év szobrászati anyagából merítő kiállításon. A különböző alapelemek egymásra épülésével kialakított struktúrákban a statikus és a mozgásban lévő viszonyrendszerek ellentéte alakítja ki a harmóniát. Az ily módon létrejövő moduláris plasztikák felfelé törő, organikusan egymásba kulcsolódó, burjánzó növényzetre emlékeztető alakzatokként jelennek meg. Munkáit szemlélve a kortárs szobrászat egy természettudományos minőségű, de ősi energiákból merítkező alaktanjával találkozhatunk. Melkovics Tamás művészetében az alkotás technikai kérdései mellett a játék, a gyerekkorból eredeztetett szabad gondolkodás és építkezés fogalmai érvényesülnek.
|