MúzeumCafé 77. szám

A MúzeumCafé 77. száma hosszabb tanulmányt közöl a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum mára elfeledett történetének legfontosabb fejezeteiről, György Péter tollából. Berényi Mariann az online térben gyűjteményt és közösséget építő múzeumokról ír, Fisli Éva a női adományozók elfeledésére hívja fel a figyelmet. Mélyi József Frank János interjúkötete alapján rekonstruálja a hatvanas–hetvenes évek kortárs művészeti világát, Tóth Ferenc Pulszky Ferencnek a magyar muzeológiai gondolkodást alapjaiban megváltoztató törekvéseire tér ki tanulmányában. Basics Beatrix a Madarász-festődinasztia örökségét tekinti át, Süveges Gréta a Szabolcs utcai zsidó kórház történetét idézi fel, amelynek területén és (részben) épületeiben készült el az új múzeumi tudományos központ (OMRRK) beruházása.

Juhász Sándor a Sacco di Budapest kötetéből emel ki példákat, és egészíti ki Mravik László kutatásait a második világháború végén elveszített magyar műgyűjteményekről. Kiscsatári Marianna a fotográfia múzeumi feldolgozásának és publikálásának szabályait ismerteti, Emőd Péter a New York-i Metropolitan Múzeum 150 éves történetére tekint vissza. Bíró Dália Hadassa az 1848-as román forradalom legismertebb festőjére, Constantin Daniel Rosenthalra emlékezik, míg Szabadváry Tamás írása a régészeti restaurálás korábbi lehetőségei kapcsán egy amatőr régész fordulatos pályáját idézi fel.

A szám Múzeumőre Miklós Szilárd képzőművész, a Kassák Múzeumban nyílt Mattis Teutsch János kiállítás kurátora.

A Trianon-évhez kapcsolódva két írás is olvasható a lapban. Karácsony Ágnes ennek színházi vonatkozásait, a vidéki magyar színjátszás újraszervezésének kísérleteit kutatta fel, Mizsur Anitta Kinga pedig az aradi vértanú, Vécsey Károly földi maradványainak fordulatos sorsát kíséri végig.