|
Vezetőnk az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiben kalauzolja a látogatót a művészet több évezredes emlékei között. Abban az első magyar közgyűjteményben, amely a képzőművészet egyetemes és hazai emlékeinek bemutatását tűzte zászlajára e célra készült, saját korában igen korszerű épületében. A múzeum létrejöttét nem uralkodói szándék mozdította elő, nem királyi gyűjtemény volt kollekciójának alapja: létét a magyar főnemesség és szellemi arisztokrácia gyűjteményeiből alakult korábbi intézmények egyesítésének köszönhette. A múzeum szervezete, amelynek első elképzelései az Országos Képtár igazgatója, Pulszky Károly, majd a Szépművészeti Múzeum első igazgatóőre, Térey Gábor (1864―1927) nevéhez fűződnek, sok változáson ment át az alapítása óta eltelt több mint száz évben. Az eredetileg az európai és a magyar képtárak, valamint a gipszgyűjtemény kiállítására szánt, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett épületben folyamatosan bővültek a gyűjtemények, a szobrászati és régészeti anyagok bekerülése újabb és újabb osztályok alakulását eredményezte, majd ezekkel párhuzamosan nyíltak meg a múzeum állandó kiállításai.
1957-ben olyan változás történt, ami az intézmény célkitűzéseinek alapvető módosulását hozta: a magyar és az európai művészet emlékeit különválasztották, megalakult a Magyar Nemzeti Galéria. Éppen a gyűjtemények örvendetes megnövekedése tette szükségessé ezt a döntést, mivel a Szépművészeti Múzeum épülete már nem tudta befogadni a fél évszázad alatt felhalmozódott műtárgymennyiséget. Ez időtől fogva a Szépművészeti Múzeum tevékenysége az európai műalkotások gyűjtésére, bemutatására és feldolgozására koncentrálódott, az ókortól napjainkig. A Magyar Nemzeti Galéria anyagának a Szépművészetibe való visszaintegrálását 2011-ben határozták el. A műtárgyak örvendetes gyarapodása miatt azonban egyetlen épület már nem tud otthont adni a magyar és az egyetemes művészet több évezredet átfogó emlékeinek. Éppen ezért szükséges volt egy korszakhatárral elválasztani egymástól a régi és modern gyűjteményeket. A Hősök terén álló múzeumépület a rekonstrukció után az 1800 előtti műveket fogadta be, míg az 1800 utáni alkotások a Városligetben 2020 után felépítendő új, korszerű épületben találnak majd új otthonra. Ezzel összefüggésben a Szépművészeti Múzeumban újra hangsúlyosan lesznek jelen a magyarországi középkor és barokk időszakából származó műalkotások, szárnyas oltárok, önálló táblaképek, szobrok, építészeti faragványok. Mivel az 1800 előtti évszázadok művészeti kapcsolatai rendkívül szerteágazók voltak, a 11. századtól az 1800―1820-ig terjedő időszakban Magyarországon született vagy hazai megrendelésre másutt készült műalkotásokat őrző Régi Magyar Gyűjtemény állandó kiállításainak anyagában nemcsak a történeti Magyarország, hanem ― legalább utalásokkal ― egész Közép-Európa festészete és szobrászata is tükröződik.
|
