KORNISS DEZSŐ KIÁLLÍTÁS

Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében Magyar Nemzeti Galéria - C épület földszint - 2018. december 19. - 2019. április 7.

Korniss Dezső egy magyar gyökerű modern festészetet szeretett volna kialakítani, ugyanúgy mint ahogy Bartók Béla tette a zenében. A Magyar Nemzeti Galéria bemutatja, hogy Korniss Dezső művészetének egyes korszakaiban miként jelennek meg a provinciális művészet, a népművészet és a kézművesség különböző emlékei és ezeket miként alakította át sajátosan szürreális képi világának meghatározó motívumaivá. A tárlaton csaknem 200 Korniss Dezső mű van kiállítva, melyekből néhányhoz új kollekciót is terveztünk.

Miska bőr kulcstartó
Miska bőr kulcstartó
Akciós ár 1 200 Ft Normál ár 1 500 Ft
MúzeumShop_termék_Miska bőr kulcstartó
Miska A/5 notesz
Akciós ár 960 Ft Normál ár 1 200 Ft

Miska kollekció

Korniss Dezső művein jól olvasható nyoma van az alkotó népi kultúrával való természetes együttélésének, fura személyiségéből fakadó meghökkentő stílusának, fanyar székely humorának. Az erdélyi mesemondó derűjével festette meg Miska című munkáját, amellyel a nép egyszerű fiának adott formát. Az alföldi parasztvilágban népszerű mázas cserépedény is Miskáról kapta a nevét, aki magyarságát, vitézségét jelképezendő zsinóros huszármentét visel. Korniss fantáziadús szürreális képalkotással jeleníti meg a nagy bajuszú figurát, akinek egyik orcája a felkelő nap piros fél korongja, a másik pedig a lenyugvóé, hiszen mindkettő egyaránt a mezőn éri. Teste búbos kemence vagy szénakazal formájú, feje búbján fityegő kalapja pedig a büszkesége, amit nem emel meg akárkinek. A háttér bátor sárga színválasztása érzékelteti a tikkasztó pusztai nyarak melegét, miközben szinte az ikonképek aranyává transzformálódik: ezzel Korniss a parasztember figuráját a szentképek világába emeli.

Korniss Dezső: Miska, 1954 © Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria © HUNGART, 2018

Szűr motívum kollekció

1968-ban Korniss Dezső előző kalligrafikus korszakától merőben eltérő stílust alakított ki. Újra a magyar népművészet motívumkincséből merített, a természet csodáit, a virágokat stilizáló cifraszűrök gazdag hímzésvilágából átvett szín-és formavilágból új vizuális jelrendszert alkotott. A legszebb és legmagyarabb ruhadarabnak tartott cifraszűrre főiskolai mesterének, Vaszary Jánosnak Juhász című faliszőnyegén figyelhetett fel először. A puszta rideg határtalanságában hordott csodálatosan szép virágos viselet egyfajta szabadságeszmét is jelképezett, s a szűrhímzés színvilága, a motívumok rendje, a formák variálhatósága alkalmas volt arra, hogy Korniss a kortárs művészetbe emelje.

Korniss Dezső: Szűrmotívum V., 1978 ©HUNGART, 2018

Rablók kollekció

Korniss ez esetben is a cifraszűrről „leesett” alakzatot, formát teríti a kép síkjára. „Ikonikus és narratív” jellegű kép egyszerre, de felfedezhetjük benne az iróniát is. Párhuzamba állítható az 1954-ben készült Miska című művel, mivel mindkét alkotásnál népmesei utalások nyernek képi megfogalmazást. A mértani tömbből kivirágzó organikus forma lehet gonosz húsevő növény, mely magához vonzza és rabul ejti a vörös korong formákat vagy lehet arc is: az éjfekete háttérből a vörös pöttyök mint vészjósló szemek világítanak ki. Ez a szűrfigura most nem a máskor már megfestett becsületes pásztor. Korniss szeret az ellentétekkel játszani, így ugyanabból az „alapanyagból” itt könnyedén gonoszt formáz. Így teremt a juhászok kabátjának díszéből rablót, nyájat, ménest elhajtó betyárt, Veszelka Imrét vagy Rózsa Sándort.

Korniss Dezső: Rablók II., 1977 © Hatvany Lajos Muzeális Gyűjtemény © HUNGART, 2018