Román Csarnok A5 notesz

A Szépművészeti Múzeum újranyitásának alkalmából elkészítettük eddigi legelegánsabb kollekciónkat, amelynek arany alapját pávák, szárnyas oroszlánok és életfák rajza tölti be. A Román Csarnok gazdagon díszített falairól kölcsönzött motívumokkal ennek az impozáns, ünnepi térnek a hangulatát szerettük volna felidézni. A csarnok gyönyörű díszítőfestése több helyen szimbolikus üzenetet közvetít: az életfák és az őket körülvevő pávák, griffek és oroszlánok a középkori egyházi művészetben a megváltásra, Krisztus feltámadásra utaltak, magát a Paradicsomkertet idézték meg.

Az 1900 és 1906 között épült Szépművészeti Múzeum leggazdagabb belső dekorációval rendelkező tere, a Román Csarnok hetven évig elzárva állt a látogatók elől. A múzeum földszinti nagy csarnokai eredetileg azzal a szándékkal épültek, hogy gipszmásolatok segítségével különböző szobrászati és építészeti stílusok történetét mutassák be.  A középkori másolatoknak helyet adó csarnokot román kori bazilika formájában képzelték el, a falakat és a mennyezetet is beborító freskók díszítésében keresztény jelképek és magyar történelmi alakok elevenedtek meg, címerekkel és gazdag növényi ornamentikával kiegészítve. A rekonstrukció során előkerült időkapszulának köszönhetően megismerhettük az alkotók nevét is: a terveket Glaser János készítette, Reissmann Károly Miksa a figurális részletekért felelt, az ornamentális díszítések pedig Beszédes Ottó vezetése alatt készültek el kevesebb, mint egy év alatt. A második világháborúban a csarnok tetőablakai beszakadtak, a falfestés és a szobormásolatok egy része súlyosan megsérült. Megfelelő helyreállítás híján a sérült csarnokot lezárták és évtizedeken keresztül műtárgyraktárként használták. A csarnok eredeti állapotának helyreállítása 2016 decemberétől 2017 júniusáig tartott, mintegy hetven restaurátor közreműködésével.

© Szépművészeti Múzeum: Román Csarnok