Leírás
Szinyei Merse Pál 1895-től kezdve festett pipacsos tájképeket, melyekkel ifjúkori színálmait folytathatta. Mint az impresszionisták közül főként Monetnek, a magyar festőnek is feltűnt, hogy az élénk színű pipacsokkal teletűzdelt mezők piros-zöld kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez az arra járok szemében. A festményen rögzített tájat és alakot körülvevő levegő napsütötte remegése nem engedi kibontakozni az egyes részletek rajzosságát. Ily módon minden képelem - világító színereje ellenére is - engedelmesen belesimulhat az egységes látvány harmóniájába.
