Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Trompe l'oeil levéltartóval szemüvegtörlő kendő

1.400 Ft
Menny.:db

Mikroszálas szemüvegtörlő kendő, egy különleges, éppen a szem becsapására készült, használati tárgyakból álló csendélettel az elején. A levéltartó táblán elhelyezett hétköznapi, személyes tárgyaknak, apróságoknak a térbeliség illúzióját keltő ábrázolása a 17. századi holland területeken örvendett a legnagyobb népszerűségnek. A naturalizmus mögött persze számos olyan utalás is megbújik, aminek a megfejtéséhez segítségre van szükségünk, de ebben például a Szépművészeti Múzeum aktuális, 17. századi flamand művészetet bemutató kiállítása a segítségünkre lehet. Ha ajándékba adjuk, kipróbálhatjuk vajon lesz-e valaki, aki önkéntelenül ki akarja simítani a kis kendőn látható redőket.

Cornelis Norbertus Gijsbrechts: Trompe l'oeil levéltartóval, 1664 körül © Museum of Fine Arts Ghent, www.lukasweb.be – Art in Flanders, Fotó: Hugo Maertens

Kapcsolódó kiállítás: Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora, Szépművészeti Múzeum, 2019. október 30. – 2020. február 16.

Szállítási díj: 1.500 Ft
Várható szállítás: 2023. december 05.

Leírás

Cornelis Gijsbrechts neve szinte összeforrt a „trompe l’œil”, azaz a szemet megtévesztő csendélet-ábrázolásokkal. Csak egészen közelről szemlélve győződhetünk meg arról, hogy festményt látunk, nem pedig egy keretbe foglalt fatáblát, amelyen vörös szalagok futnak keresztül. Az irattartó szekrénynek ezt az ősét számos 17. századi hivatalban használták okiratok tárolására, de a kép tanúsága szerint mindenféle kisebb tárgy, zsebkés, olló, tollszár és pecsétviaszrúd tárolására is lehetett használni. Ezen a két festményen kis méretű képkeret, homokóra, apró réz vadászkürt, kvarthegedű és vonója, és egy kis pisztoly is szerepel. Ezek a motívumok a vanitas fogalmával hozhatók összefüggésbe és az idő múlására emlékeztetik a nézőt. A zene elszáll, a levelek és az okiratok pedig múltbéli események lenyomatai. A művész olyan írásimitációt fejlesztett ki, amely valódinak tűnik, de a szövegekből legfeljebb egy-egy címsor olvasható ki. Bár a félig elhúzott függöny motívumát Gijsbrecht alkalmazta először, lehetséges, hogy a valóságban is használták, hogy megóvják a tárgyakat és elrejtsék őket a kíváncsi szemek elől.

A műértőknek és különösen a trompe l’œil műfajának kedvelőinek azonban a függöny jelenléte másról is szólt. Felidézhették a jól ismert klasszikus történetet a két görög festőről, Zeuxiszról és Parrhaszioszról. Id. Plinius beszéli el, miként versenyeztek a festők egymással, hogy eldöntsék, melyikük ábrázolja élethűbben a valóságot. Zeuxisz szőlőt festett, és amikor a képről levették a leplet, a madarak odarepültek csipegetni. Parrhasziosz viszont egy függönyt festett, annyira tökéletesen, hogy vetélytársa sürgette: húzza félre, hogy végre láthassa a mögötte lévő képet. Zeuxisz festménye becsapta a madarakat, ám Parrhasziosz az emberi szemet tévesztette meg, sőt, egy festő szemét. Gijsbrechtsre tehát ezen ókori művészek méltó utódjaként tekinthetünk.

Paraméterek

Anyaga mikroszálas
Gyártó CYM Kft.
A hátoldal színe fehér
Méret 150 mm x 150 mm
Múzeumi kollekciók Szépművészeti Múzeum