Vaszary János népszerűsége az utóbbi években töretlen. Kiállításai tömegeket vonzanak, képei rekordokat döntenek a műkereskedelmi aukciókon. Nem volt ez mindig így. Halála után, Haulisch Lenke művészettörténész rendezte meg az első emlékkiállítást 1961-ben, és ő publikálta a festőről az első nagymonográfiát 1978-ban. A művészt végérvényesen a Nemzeti Galériában rendezett, 2007-es nagy Vaszary-kiállítás emelte vissza a múzeumi elismerés megérdemelt közegébe.
Vaszary rengeteg művet hagyott maga után. A legnagyobb számú Vaszary-gyűjtemény a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kollekciójában található, özvegyének halála után ide került a hagyatéki anyag. Többségében közismert alkotásokról van szó, amelyek képes albumokban, aukciós katalógusokban rendszeresen visszatérő reprodukciók. A Nemzeti Galéria legújabb kiállítása ezúttal rendkívüli szenzációt ígér a Vaszary-rajongóknak. A tárlat a gyűjteményben eddig lappangó, most előkerült 40 alkotásból a legjobb, eddig ismeretlen 24 olajfestményt mutatja be, múzeumunk fő művei és kevéssé ismert magángyűjteményi darabok társaságában.
A látogatók a katalógussal kísért rendhagyó kiállításon választ kaphatnak arra, hogy miként kerültek elő az évtizedekig rejtőzködő festmények, a művész mely alkotói korszakából valók, és milyen jelentőségük van a festő életművében.
A tárlathoz a katalógus mellett egy teljesen új kollekcióval is készültünk, melyben mindneki megtalálja a hozzá legjobban passzoló darabot. A klasszikus füzetek mellett kitűzővel, teával, selyemsálakkal, tükörrel és neszeszerekkel bővítettük a kínálatot.
