|
Anna Margit, a kiskunsági zsidó gazdatiszt leánya, egyszerre élte a magyar paraszt és a vallásos zsidó életét. Megismerte és megszerette a népművészetet. Későbbi képeinek vissza-visszatérő motívumai lesznek a mézeskalács lovacskák vagy a virágos kendők, rétek, falak. Művészi pályája kezdetén ismerte meg Ámos Imrét, akivel 1935-ben házasságot kötöttek. Anna Margit életének legboldogabb korszaka következett ekkor és bár jobbára nyomorogtak, mégis eljutottak Párizsba nagy példaképükhöz, Marc Chagallhoz. Ámos és Anna Margit festészete ezekben az években sok hasonlóságot mutatott, de a férj sorozatos munkaszolgálatai nyomán Ámos festészete egyre tragikusabb színezetet öltött, és 1944 telén egy németországi koncentrációs táborban ért véget az élete. Anna Margit a holokausztban nemcsak imádott társát veszítette el, hanem a családját is, s ez a tragédia egész későbbi életét és művészetét meghatározta. Ezután született meg mindenki másétól eltérő, összetéveszthetetlen művészi stílusa, amelynek segítségével próbálta meg feldolgozni az őt ért megpróbáltatásokat.
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Anna Margit művészetének minden korábbinál teljesebb és gazdagabb, átfogó bemutatója. Képeket látunk: egy nő, egy zsidó, egy modern és egy magyar művész alkotásait, mert mindez ő, Anna Margit.
A bábu megszólal. Anna Margit (1913–1991) életmű-kiállítása, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2024. április 9. – szeptember 1.
|
