Holdmúzeum 1969. Művészet és világűr

A Vasarely Múzeum a holdra szállás 50. évfordulójáról megemlékező kiállítása a hidegháború legkiélezettebb időszakában megvalósult, a technológiába vetett bizalom eufóriáját közvetítő alkotásokon keresztül mutatja be a művészet és a világűr kapcsolatát. A válogatás az „űrművészet” létrehozására irányuló, fél évszázaddal ezelőtt megfogalmazott elképzelésnek állít emléket. Kevésbé ismert, ugyanakkor ikonikus példákon keresztül dokumentálja a művészeknek azt a vágyát, hogy a jövőben a földi kötöttségektől megszabadulva az univerzum egy másik pontján, akár a Holdon is bemutathassák alkotásaikat.

Vasarely csak ritkán látható, kozmikus témájú művei mellett látható lesz a „Mágnesesség manifesztumát” szerző görög szobrász, Vassilakis Takis 1960-ban végrehajtott akciója, aminek során a költő Sinclair Beiles-t képletesen – az első asztronauta, Jurij Gagarin utazását is megelőzve – kilőtte az űrbe. A kiállítás fókuszába az ún. Moon Museum (Holdmúzeum) került. Ez utóbbi, magángyűjteményből kölcsönzött körömnyi méretű kerámialap a földönkívüliek számára konceptuális geg formájában kívánt üzenni az amerikai kortárs művészetről. Létrehozásában a korszak legjelentősebb New Yorkban élő alkotói működtek közre. A John Chamberlain, Forrest Myers, David Novros, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg és Andy Warhol egy-egy miniatűr rajzával ellátott, és fellövése előtt az űrhajó leszállóegységébe csempészett alkotás egyik példányát 1969. november 19-én küldetése során az Apollo–12 a Holdon „hagyta”. Ily módon a második sikeres holdra szállásnak volt köszönhető, hogy az első művészeti alkotás az égitestre került.

A Vasarely Múzeum kiállítását a Holddal és a világűrrel kapcsolatos műtárgyak mellett korabeli űrhajózási eszközök, és a két első, 1969-ben végrehajtott holdra szállást megörökítő archív felvételek teszik teljessé. A tárlat integráns részét alkotó történeti rész a Holdra, mint az egyetemes kultúra egyik legjelentősebb, ikonikus szimbólumára a művészet korábbi korszakaiban született alkotásokkal reflektál. Az itt kiállított művek hivatkozási pontként, egyfajta diszkurzív mezőként szolgálnak a huszadik század második felében készült feldolgozások számára.