A könyvből számos kultúrtörténeti érdekességet is megtudhatunk, például többek között arra is fény derül, hogy:
kik voltak a donajégerek, azaz a dunai vadászok, akik bűnöző létükre együttműködtek a rendőrséggel
mi történt a Tabánban Krúdy Gyula halálának napján,
miért voltak a tabániak gőgös emberek,
melyik étteremben főzhették maguknak a vendégek a halpaprikást, és miért,
kiket borotvált meg Horthy borbélynője,
miért kellett megmérni a férjek testsúlyát kocsmázás előtt,
honnan ered a bolt és kirakat elnevezés,
ki volt az, aki gyertyalámpással kísérte a Tabán lejtős, macskaköves utcáin a kocsmából távozó vendégeket, holott léteztek már utcai lámpák,
melyik festő lakott a tabáni temető egyik kriptájában,
miért tiltották megy egy időre a dalolászást a kocsmákban,
és például, hogy miért érte meg éjszaka édességet árulni.
Az időutazást pedig végigkíséri az egyik legfontosabb kérdés, mely a Tabánnal kapcsolatban a legtöbbször felmerül, hogy tulajdonképpen miért is bontották le. A kérdésre a válasz igen összetett. Ebben a témában könyvünk a teljesség igénye nélkül, a rendelkezésre álló képekkel kísérli meg illusztrálni a különböző szempontokat, megszólaltatva a korabeli hangokat, érveket és ellenérveket.
|