A gamhudi koporsók és múmiadíszek. Egy egyiptomi temető leletei a Szépművészeti Múzeumban

Raktáron
SKU
300010663
3 500 Ft

Belföldön 15 000 Ft felett ingyenes a kiszállítás

A jelen könyvecske két történetet mesél el. Bár a két eseménysort évezredek választják el egymástól, mindkettőben ugyanazok a múzeumi tárgyak játsszák a főszerepet: a Közép-Egyiptomban található Gamhud ókori temetőjéből származó Ptolemaiosz-kori koporsók és múmiadíszek, amelyek az első magyar egyiptomi ásatás során kerültek elő.

Az egyik történet a leletek 1907. évi felfedezését és az azóta eltelt több mint száz év eseményeit beszéli el: a temető feltárását, a leleteknek a világ számos múzeumába - köztük a Szépművészeti Múzeumba - vezető útját és tudományos feldolgozásuk érdekes mozzanatait. Ezzel párhuzamosan fokozatosan bontakozott ki egy másik, két évezreddel korábbi történet, amely a tárgyak ókori szerepéről, készítőiről és tulajdonosairól szól. A következő lapokon időben visszafelé, a felfedezéstől a koporsók ókori története felé haladva, számos színes fotóillusztráció segítségével meséljük el a két történetet az ókori Egyiptom, az egyiptológiai kutatások és a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye iránt érdeklődő múzeumlátogatók számára.

A Közép-Egyiptomban található Gamhud melletti temetőben a környék társadalmának különféle vagyoni helyzetű csoportjai temetkeztek a Ptolemaiosz-kor második felében, a Kr. e. 2-1. században. A temető két végén a halottakat sírokba temették, amelyekben az ásatók festett halotti jelenetekkel és feliratokkal ellátott, díszített múmiákat tartalmazó fakoporsókat találtak. A koporsók tulajdonosai a korabeli egyiptomi társadalom módosabb, bár nem legfelső rétegeihez tartoztak. Náluk kevésbé voltak tehetősek azok, akik számára a temető közepén jutott hely, ahol azonban nem építettek sírokat. Itt a mumifikált testeket koporsó nélkül, közvetlenül a homokba helyezték, és díszekkel is csak néhányat borítottak. Az ókor után a temető feledésbe merült.

Kétezer évvel később azonban, 1907 elején egy gamhudi rábukkant a sírokra, és egy műkincs kereskedővel közösen illegális ásatásokba kezdett. Ebben az időben éppen a környéken dolgozott az első magyar egyiptomi régészeti expedíció. Kezdeményezője és finanszírozója egy magyar üzletember, Back Fülöp volt, aki azonnal engedélyt kért az új temető feltárására, amit meg is kapott. Az expedíció késlekedés nélkül megkezdte a munkát, és egy hónapig dolgozott a lelőhelyen. A temetőben talált koporsók, múmiák, múmiadíszek és egyéb halotti felszerelések jelentős része a kairói Egyiptomi Múzeummal való leletmegosztás során Back Fülöp tulajdonába került. Ő ezek közül csak néhány kisebb tárgyat tartott meg, nagy részüket az Osztrák–Magyar Monarchia területén található múzeumoknak és az ásatását segítő diplomatáknak ajándékozta. Így kerültek gamhudi koporsók Bécsbe, Krakkóba, Kolozsvárra és Nagyszebenbe. Huszonöt teljes koporsót és számtalan egyéb leletet Back a magyar államnak adományozott. Ezt az anyagot először a Nemzeti Múzeum gyűjteményében helyezték el, majd 1934-ben átadták a Szépművészeti Múzeumnak, ahol ekkor hozták létre az addig különféle magyar közgyűjteményekben őrzött egyiptomi tárgyakból az egyiptomi gyűjteményt.

Tulajdonságok
Súly 0.36 kg
ISBN ISBN 978-615-5987-23-6
Sorozatcím Szépművészeti Múzeum — Egyiptomi régiségek 2.
Szerző Kóthay Katalin Anna
Kiadó Szépművészeti Múzeum, Budapest
Kiadás éve 2020
Borító puhatáblás
Oldalszám és illusztrációk 105 oldal, 116 színes illusztrációval
Nyelv magyar

Írja meg a saját véleményét

Írjon véleményt a következő termékről: A gamhudi koporsók és múmiadíszek. Egy egyiptomi temető leletei a Szépművészeti Múzeumban
Ár
Minőség