Fernand Léger, Az olvasmány szemüvegtörlő kendő

A Szépművészeti Múzeum litográfiája Fernand Léger 1924-es, azonos című festménye  után készült, melyet a párizsi Centre Pompidou őriz. A két monumentális, bábszerű, a nézővel szembeforduló nőalak geometrikus alapformákból álló háttérből bontakozik ki. A kezükben nyitott könyvet tartó nők arca teljesen kifejezéstelen, személytelen. Léger többször hangsúlyozta: „Számomra az emberi alak, az emberi test nem fontosabb, mint a kulcsok vagy a kerékpárok.” Már 1905-től szándékosan kifejezéstelen művein az emberi arc, mert a festészetben a „témát felváltotta a tárgy, az absztrakt művészet pedig teljes felszabadulást hozott, ettől kezdve az emberi arcot már nem érzelmi értéknek, hanem kizárólag plasztikai értéknek tekintettük”.

Festményein az 1920-as évektől válik hangsúlyossá az ember, a női alak. Az 1921 körüli Ülő nő könyvvel című ceruzarajzán a nő arca lélekkel teli, az alak nőiességét a sűrű ceruzavonásokkal modellált haj hangsúlyozza. Az olvasmány alakjai ezzel szemben figurális objektumokként hatnak. A kompozíció ismétlések és kontrasztok sorozatából áll: szögletes és kerek geometriai alakzatok, függőleges és vízszintes tömegek, hideg és meleg színek bontakoznak ki. A hideg színek túlsúlyát a két, viszonylag nagy méretű piros könyv ellensúlyozza. A kompozíció alkotóelemeit a művész vastag fekete kontúrral hangsúlyozta. Az alkotás minden egyes részlete, tárgya – a könyvek, az álló, kék szoknyát, fehér inget viselő alak kezében lévő virágok, a testek részletei, például a kezek – funkcionálisak és egyenlő súllyal ábrázolta őket.