Leírás
Míg a 19. század második felének szimbolista művészei elvágyódásukat a mindennapi valóságból gyakran mitológiai témájú festményeken keresztül fejezték ki, addig Gauguin 1891-ben hajóra szállt, hogy a távoli Tahitin találja meg azt a másik, izgalmasabb világot. Kíváncsiságát a sziget iránt olvasmányok és fényképek keltették föl, azonban Papeete kikötőjében partra szállva nem egy csalódás érte. Többek között hiába kereste a képeken látott nagyméretű, faragott bálványokat.
Megérkezésének évében festett kép stílusa nem tér el jelentősen a korábbi, bretagne-i munkáktól, témája viszont jól tükrözi a festő érdeklődését új környezetének mindennapjai iránt. A kép középterében, a pálmatetős ház oromzatán egy ősi bálványfigura emelkedik, a ház udvarán is látunk két antropomorf alakzatot. Azt tudjuk, hogy Gauguin lenyűgöző formájú, különös istenalakzatokat faragott Tahitin, de az itt megfestettek közül egyik sem emlékeztet a művész fennmaradt plasztikáira. A festmény, noha pontosan bemutatja a papeteei falusias életformát, félrevezető információkat ad a környezetről. Ebben pedig semmi meglepő nincsen: Gauguin olyan világot keresett a szigeten, amely csak a saját képzeletében létezett.
Paraméterek
| Anyaga | fém |
| Méret | 26 mm x 15 mm x 1,5 mm; 35 mm x 28 mm x 1,5 mm |
| Múzeumi kollekciók | Magyar Nemzeti Galéria |
| Tervező | POPpins |
