Hollán Sándor kapcsolata a Szépművészeti Múzeummal immár több évtizedes. A festő 2001-től több alkalommal ajándékozott műtárgyakat múzeumunknak. 2017-ben egy igen jelentős, több mint száz kompozícióját magában foglaló adományt ajánlott fel, mely ma az 1800 utáni Gyűjteményt és a Grafikai Gyűjteményt gazdagítja, és jelentős egységet képez a 20. századi emigráns magyar művészektől származó művek kollekciójában. Hollán alkotói módszere igen sajátos a kortárs festészetben: műveinek elkészítésekor minden esetben lemond az önreflektív gesztusok megjelenítéséről, annak érdekében, hogy maga a tárgy váljon láthatóvá. A láthatóság határmezsgyéin kísérletezve a látványhoz erőteljes intuícióval kapcsolódik, előhíva a tekintet rejtett képességeit. A csendéletein szereplő ódon edényei mellett, legfőbb „modelljei” a fák. Ezek az évezredek óta az ember közelségében növekvő, gyakran kultikus ikonográfiai szimbólumként értelmezett élőlények Hollán festészetének legfontosabb elemeivé, az ő szavaival élve: „mestereivé” váltak. Művészetének megismerése a láthatóval kapcsolatos viszonyunk kiszélesedését kínálja. egy gyakori képcímét idézve, művei „Az élet mozgásának” tünékeny, de meghatározó élményének lenyomatai.
Jelen kötet Hollán Sándor 2001 és 2017 között a Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveinek jegyzéke, valamint A látható láthatatlan. Válogatás Hollán Sándor Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből című kiállítás kísérő kiadványa. Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2021. november 4. – 2022. február 13.
|