II. Amenhotep és kora. A fáraó sírjának felfedezése

A budapesti Szépművészeti Múzeumban nyíló kiállítás teljes egészében II. Amenhotepet és korát állítja a fókuszba. Az első részben a fáraó családi hátterét és életútját ismerhetjük meg, amelynek folyamán több katonai hadjárattal igyekezett az atyja, III. Thotmesz által létrehozott, keleten az Eufráteszig, délen pedig a Nílus negyedik kataraktájáig terjedő hatalmas birodalmat megszilárdítani. A fiú méltó volt atyjához és nagy tisztelettel övezte: befejezte a Nílus első kataraktájától délre, Alsó-Núbiában, a mai egyiptomi–szudáni határvidéken álló amadai templomának építési munkálatait, és számos építészeti emléken és sztélén együtt ábrázoltatta magát vele, amelyek közül néhány a katalógusban is szerepel. II. Amenhotep saját szobrait helyeztette el az atyja által Deir el-Bahariban építtetett Hathor-szentélyben, valamint a núbiai területen álló egyiptomi erődök sorában. Folytatta a karnaki templomkomplexum bővítését, és saját templomának megépítésén túl számos szobrával ékesítette. Építtetett egy kikötőt, valamint különböző, vallási és profán célra használt építményeket emeltetett a Deltában és a Nílus-völgyben: templomot a gízai szfinx mellett, valamint a saját, „millió évek háza” templomát az atyjáé közelében a thébai nyugati parton, amelynek udvarait dús kertek és fák díszítették, de tartoztak hozzá hivatali épületek és egy iskola is.

II. Amenhotep – hogy a személye iránti tiszteletet és tekintélyét megszilárdítsa – tudatosan törekedett arra, hogy fizikai és katonai erejét bizonyítsa, részben kivételes atlétikai teljesítményeinek hangsúlyozásával, részben pedig annak deklarálásával, hogy nem tétovázik, ha erőszakot kell alkalmaznia Egyiptom ellenségeivel szemben. Hatalmának és kiválóságának hangsúlyozására a királyi szövegekben számos új metaforát használtak, amelyek a fáraót az ázsiai országokat leigázó istenségekkel hozták összefüggésbe. Az őt ábrázoló szobrok arcvonásai emlékeztetnek az uralkodóként és politikai törekvéseiben is mintául szolgáló III. Thotmesz ábrázolásain kidolgozott arcokra, ám a II. Amenhotep-portrék tágra nyitott, természetes vonalú szemükkel békésebb hatást keltenek. Ugyanakkor a szobrokon a test ábrázolása is megváltozott: a széles váll, az izmos felsőtest és az erőtől duzzadó kar olyannyira hangsúlyozzák a testi erőt, ami arra enged következtetni, hogy talán ebben az egy dologban a fiú tudatosan túl akart tenni az apján.

II. Amenhotep számos, hasonlóan jó erőben lévő és vakmerő magas rangú tisztviselője vett részt az oldalán az ifjúkorában vezetett hadjáratokban. A kiállításon külön szekciók tárgyalják a fáraóhoz közel álló elit életmódját és mindennapi szokásait. A fáraót körülvevő személyek szobrai több stilisztikai jegyükben hasonlítanak uralkodójuk portréira. A mindennapi életükben használt luxustárgyak, ékszerek és fegyverek, vagy Kenamon kocsijának kecses eleganciája mind beszédes bizonyítékai annak a pazar jólétnek, amely a király udvartartását jellemezte.

A budapesti kiállítás központi eleme II. Amenhotep sírkamrájának életnagyságú rekonstrukciója, amelynek megalkotása a Theban Mapping Project fotótérképezéses dokumentációjának felhasználásával vált lehetővé. A kiállítás végén található két terem a II. Amenhotep és dinasztikus elődei által fémjelzett kivételesen izgalmas korszakban, a 18. dinasztia korában élt elit temetkezési szokásaiba nyújt betekintést. Részlet a bevezetőből, Patrizia Piacentini