Indiánok a Duna partján. Baktay Ervin indián könyve

Pordán Ildikó bevezető tanulmánya a nyugati indiánkép formálódását és az indiánirodalom megjelenését írja le Baktay gyermekkorában.

Perczel Olivér számos érdekfeszítő részletet tár fel Buffalo Bill 1906-os budapesti vendégszerepléséről (melyet Baktay többször is látott), amikor európai körútja során Magyarországra is ellátogatott.

Főzy Vilma az amerikai cserkészmozgalom indián vonulatának kialakulása mellett az Európában elterjedt indián játékokat is bemutatja.

Kelényi Béla a Baktayék által 1924-től fogva rendszeresen megrendezett cowboy-találkozó, a Wild West Zree Meetingek résztvevőinek főként művészekből álló társaságáról ad áttekintést, míg Hegymegi Kiss Áron a Baktay által 1931-ben megalapított dunai indián Törzs létrejöttének előzményeit és a táborozások folyamatát írja le nagy átéléssel.

Főzy Vilma és Lorencz József tanulmánya összegzi a Törzsben Baktay időszakában (1931—1955) kialakult indián viseletek tárgykultúráját, Hegymegi Kiss Áron pedig a tábor mindennapi életét és Baktay legrégebbi barátjának, Huzella Pál festőművésznek remekbe szabott indián karikatúráit elemzi.

Baktay 1936-ban készült két némafilmrendezéséről, a Sápadtarcú varázsló és a Heverő Bölény táborában című burleszkekről, melyeket a neves motorkerékpár-versenyző és feltaláló, Urbach László forgatott, Kelényi Béla közöl átfogó ismertetést.

Pordán Ildikó a Baktay által lefordított két „autentikus” indián író, Hosszú Lándzsa és Szürke Bagoly életének bonyolult hátterét tárja fel, végül Hegymegi Kiss Áron és Lorencz József bepillantást enged a Törzs Baktay távozása után kialakult életformájába. A kötetet a Törzs történetére vonatkozó függelékek egészítik ki.