|
vadmúzeumok - dilemmák és gyakorlatok
A múzeumi rendszer sajátos, kategóriákba nehezen besorolható kezdeményezéseit, a múzeumdefiníció határait feszegető intézményeket hívja példának a folyóirat 101. lapszáma, hogy bemutassa a vadmúzeumok hazai és nemzetközi gyakorlatát.
Sári Zsolt, az ICOM Magyarország elnöke bevezető tanulmányában kísérletet tesz arra, hogy elhelyezze ezt a különleges kategóriát a múzeumi intézményrendszerben, másik írásában a riói favela múzeumok létrehozásának körülményeit mutatja be. A felkért szerzők, múzeumi szakemberek színes példákkal érzékeltetik az amatőr alapítású vagy vadmúzeumok különleges világát. Csapláros Andrea a Vasfüggöny Múzeum, Csatlós Judit a kortárs művészeti projektként értelmezhető Musée Gassendi, Zeke Gyula a ma már nem létező Fodrászmúzeum bemutatásával modellezi a kategória sajátosságait. Szabados Jámbor Zsuzsanna és Zsigmond Gábor a műszaki gyűjteményekből létrejött amatőr intézményeket, Török Róbert az élelmiszeripar brandmúzeumait hozza példának. Wilhelm Gábor az Orhan Pamuk által létrehozott Ártatlanság Múzeuma kapcsán töpreng a vadmúzeum fogalmáról, Nagyné Batári Zsuzsa a nem tárgyi gyűjteményre, hanem „storytellingre” épülő múzeumokról ír. Fejős Zoltán Hollókő számos kérdést felvető „múzeumi negyedét” mutatja be, kitérve ennek kommunikációs problémáira. Basics Beatrix a gyűjtemények intézményesülésének lehetőségei közül mutat be néhányat, Berényi Marianna a műtárgyakat látvánnyal kiegészítő vagy helyettesítő immerzív múzeumi gyakorlatokat ismerteti.
A központi tematikához kapcsolódó írásokon kívül Gréczi Emőke tanulmánya a Szépművészeti Múzeumban 1983-ban történt képlopás eddig ismeretlen körülményeit vázolja, Garas Klára hagyatékában fennmaradt dokumentumok segítségével.
A Híreket Magyar Katalin állította össze, az olvasószerkesztő Karácsony Ágnes volt, a lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.
|
