Leírás
Korniss ez esetben is a cifraszűrről „leesett” alakzatot, formát teríti a kép síkjára. „Ikonikus és narratív” jellegű kép egyszerre, de felfedezhetjük benne az iróniát is. Párhuzamba állítható az 1954-ben készült Miska című művel, mivel mindkét alkotásnál népmesei utalások nyernek képi megfogalmazást. A mértani tömbből kivirágzó organikus forma lehet gonosz húsevő növény, mely magához vonzza és rabul ejti a vörös korong formákat vagy lehet arc is: az éjfekete háttérből a vörös pöttyök mint vészjósló szemek világítanak ki. Ez a szűrfigura most nem a máskor már megfestett becsületes pásztor. Korniss szeret az ellentétekkel játszani, így ugyanabból az „alapanyagból” itt könnyedén gonoszt formáz. Így teremt a juhászok kabátjának díszéből rablót, nyájat, ménest elhajtó betyárt, Veszelka Imrét vagy Rózsa Sándort.
Korniss Dezső: Rablók II., 1977 © Hatvany Lajos Muzeális Gyűjtemény © HUNGART, 2018
Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908 – 1984) művészetében. 2018. december 19. - 2019.április 7., Magyar Nemzeti Galéria
Paraméterek
Gyártó | Customworks |
Kinek ajánljuk? | Nőknek |
Méret | 77 mm |
Stílus | Modern |
Múzeumi kollekciók | Magyar Nemzeti Galéria |