MúzeumCafé 102.szám

Rozsdaövezet

Zsigmond Gábor az emblematikus magyar ipari helyszínek identitásképző szerepére hívja fel a figyelmet, míg Németh Györgyi az örökségvédelem e területének nemzetközi szervezeteit mutatja be. Koniorczyk Borbála és Szilágyi Adrienn az ipari helyszínekre vezetett városi sétákról, Kaszás Ivett egy, a Salgótarján örökségével kapcsolatos attitűd-felmérésről ír, Szemző Hanna egy varsói gyakorlatot ismertet: kenyérgyárból született közösségi színteret. Hogyan születnek múzeumok bezárt örökséghelyszíneken? A szerzők erre hoznak példákat: Gabriela-Anabella Costache a temesvári Vízmúzeumot, Berényi Marianna a portimaói szardíniagyárban létrehozott intézményt, Bazsó Borka írása pedig számos, nemzetközi díjakkal elismert múzeumot vonultat fel. Basics Beatrix tanulmánya az Andrássyak ipari beruházásainak emlékeiről, Csengel-Plank Ibolya és Csengel Péter írása a budaörsi repülőtér építészeti sajátosságairól szól. Karácsony Ágnes Haba Péter művészettörténésszel beszélgetett a magyar ipari építészet különleges teljesítményéről, Major Eszter Annának pedig Németh József mutatta be a Petőházi Cukorgyár emlékeit bemutató kiállítást.

A Szemlében Gréczi Emőke ismerteti Kovács Dániel kötetét a Szocreál és késő modern építészetről. A Híreket Magyar Katalin állított össze, a portréfotó Szilágyi Lenke készítette. A lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája volt.